Noha a trafikosztás nem mondható a 2010-2014-es ciklus legsikeresebb akciójának, úgy fest, a döntéshozók nem látnak kivetnivalót a modellben, vagy készek orvosolni az akkor felmerült problémákat. A piaci verseny teljes kiiktatásával, pályázatnak hirdetve, mégis – mint azt több bizonyíték is megerősíti – önkényesen kiadott trafiküzemeltetési koncessziók évi több tízmilliárdos forgalomcsökkenéshez, és a feketegazdaság gyors kiépüléséhez, az állami adóbevételek megcsappanásához vezetett. A trafikmutyinak is hívott átrendeződés támogatói szerint ezzel csak egészségesebb lett a társadalom, hiszen így kevesebb cigaretta fogy. Azonban ha ez lett volna a valós prioritás, azt ennél sokkal egyszerűbb, és a tulajdonviszonyokat érintetlenül hagyó szabályzással is végre lehetett volna hajtani. Ráadásul jelen piaci körülmények között sokkal kevésbé megbízhatóak a valós fogyasztási szokásokról a hivatalos forgalmazás alapján nyerhető adatok.
Mindenesetre most úgy fest, hogy a dohánytermékek után az alkoholtartalmú italok kiskereskedelmi forgalmazóinak háza táján is átrendezi a terepasztalt az új kormány.
A Napi Gazdaság szerint „a koncepciót véglegesítették, és a kormány már egyeztet is a piaci szereplőkkel.” Ha valóban úgy lesz, ahogy a lap írja és kizárólag erre a célra létrehozott, állami engedélyhez kötött boltokban lehet majd alkoholt venni, akkor felmerül a kérdés: ezúttal transzparens és ésszerű lesz-e a jogok kiosztása, vagy lejtős pályán kell focizzanak a résztvevők, a nemzeti egészségvédelem álszent transzparense alatt?
A dohánytermékek piacához képest az alkoholtartalmú italok kereskedelmének szabályozásában sokkal több paraméter lehetséges: az alkoholtartalom mértéke, a kereskedelmi egységek száma, az egyéb árusítható termékek köre, illetve a gyártóktól és forgalmazóktól elfogadható marketingcélú eszközök és ösztönzők köre is lehet tárgya a szabályozásnak. Ráadásul a forgalom menedzselése is sokkal kritikusabb tényező: míg egy dohányos átlagosan havonta néhány alkalommal megy csak trafikba, és hosszabb időszakra elegendő készletet vásárol egy doboz formájában, addig italok esetén a „bevásárlás” mellett az alkalmi vásárlás és fogyasztás is komoly forgalmat képez.